Mivel az előző eposz
közkedvelt K. Zsuzsája tulajdonképpen pszichésen koszolódik - ami azt jelenti,
hogy kényszeres; igen, gyufaszálakat is számlál és egyebek - egy percig sem
volt kérdéses, hogy meg fogja kísérelni a lehetetlent és törött kézzel-lábbal,
de fürdeni óhajt. Ejnye.
Ez a feladat majdnem meghaladta - egyébként kiváló - képességeit. A tisztálkodás oly magasságokba emelődött, ahol már csak a "félkézzel begyújtani a gáztűzhelyet" és a "kenyeret kenni" tartózkodik.
A fürdést célszerű vetkőzéssel kezdeni. Ha ez a fázis - nagy kiterjedésű gipszek miatt - 20 percnél tovább tart, az ember már visítva akarja levágni magáról a ruháit, melyben egyedül az akadályozhatja meg, hogy jelen állapotában az ollót sem tudja rendeltetésszerűen használni.
Nos, ugorjunk is oda, amikor K. Zsuzsa végre kihámozta magát, miután számos alkalommal az ágyra zuhant egyensúlyát vesztve, fejére szorult pulóverrel; és többszöri sikertelen törölköző-testrecsavarási kísérlet után megindul a fürdőszoba irányába, törött kezével evezőszerű mozdulatokat téve, melyek hatásfoka elég csekély, ámde legalább még a haladásban is inkább csak hátramozdítják hősünket.
Mivel egyik lába törött, a másik térdére pedig nem bír ránehezedni az aszfalttal folytatott emlékezetes interakció folytán, ezért talán ugorjuk is át azt a 10 prcet, amíg megteszi a fürdőszobáig hátralévő nem egész 2 métert.
Végül odaér, megérdemel egy tapsot valamint csokoládés bonbonokat. (Esetleg unatkozó csippendél-fiúkat is, ez természetesen opcionális.)
A tisztálkodás közben kétszer majdnem meghal, mert megcsuszamlik különféle alattomos víztócsákon és ügyesen elfelejti, hogy újdonsült kampókezével maximum BKV-járatokon tudna kapaszkodni. Így csak azt éri el, hogy elrántja a törölközőszárítót, melyet természetesen egyedül nem tud felállítani. (Erre persze csak akkor ébred rá, mikor megpróbálja, és percekig nem bír kimozdulni az orosz néptánc-pózból.)
Végre tiszta, remek érzés. Talán még dalra is fakadna, de szerencsére azért még bemutat egy utolsó műsorszámot, mely a "Végzetes Hiperelcsúszás" nevet viseli. Nekiindul a kövön, kampókezével csapdos, de már lerántani sem tud semmit. Döntenie kell: bájosan elesik újra vagy törött alsó végtagjára nehézkedve szembeköpi a gravitációt. El nem ítélhető módon az utóbbit választja. (Nem feltétlenül hoz jó döntést, ezt nem is vitatjuk, mindenesetre nem lett volna lelkiereje a fürdőszoba kövén 2 gipszelt végtaggal fekve 3. törött végtagjához mentőt hívni...:D )
Ezután szünet. Szünetben büfé, azután következik a "Öltözködés" című műsorszám.
Ez a feladat majdnem meghaladta - egyébként kiváló - képességeit. A tisztálkodás oly magasságokba emelődött, ahol már csak a "félkézzel begyújtani a gáztűzhelyet" és a "kenyeret kenni" tartózkodik.
A fürdést célszerű vetkőzéssel kezdeni. Ha ez a fázis - nagy kiterjedésű gipszek miatt - 20 percnél tovább tart, az ember már visítva akarja levágni magáról a ruháit, melyben egyedül az akadályozhatja meg, hogy jelen állapotában az ollót sem tudja rendeltetésszerűen használni.
Nos, ugorjunk is oda, amikor K. Zsuzsa végre kihámozta magát, miután számos alkalommal az ágyra zuhant egyensúlyát vesztve, fejére szorult pulóverrel; és többszöri sikertelen törölköző-testrecsavarási kísérlet után megindul a fürdőszoba irányába, törött kezével evezőszerű mozdulatokat téve, melyek hatásfoka elég csekély, ámde legalább még a haladásban is inkább csak hátramozdítják hősünket.
Mivel egyik lába törött, a másik térdére pedig nem bír ránehezedni az aszfalttal folytatott emlékezetes interakció folytán, ezért talán ugorjuk is át azt a 10 prcet, amíg megteszi a fürdőszobáig hátralévő nem egész 2 métert.
Végül odaér, megérdemel egy tapsot valamint csokoládés bonbonokat. (Esetleg unatkozó csippendél-fiúkat is, ez természetesen opcionális.)
A tisztálkodás közben kétszer majdnem meghal, mert megcsuszamlik különféle alattomos víztócsákon és ügyesen elfelejti, hogy újdonsült kampókezével maximum BKV-járatokon tudna kapaszkodni. Így csak azt éri el, hogy elrántja a törölközőszárítót, melyet természetesen egyedül nem tud felállítani. (Erre persze csak akkor ébred rá, mikor megpróbálja, és percekig nem bír kimozdulni az orosz néptánc-pózból.)
Végre tiszta, remek érzés. Talán még dalra is fakadna, de szerencsére azért még bemutat egy utolsó műsorszámot, mely a "Végzetes Hiperelcsúszás" nevet viseli. Nekiindul a kövön, kampókezével csapdos, de már lerántani sem tud semmit. Döntenie kell: bájosan elesik újra vagy törött alsó végtagjára nehézkedve szembeköpi a gravitációt. El nem ítélhető módon az utóbbit választja. (Nem feltétlenül hoz jó döntést, ezt nem is vitatjuk, mindenesetre nem lett volna lelkiereje a fürdőszoba kövén 2 gipszelt végtaggal fekve 3. törött végtagjához mentőt hívni...:D )
Ezután szünet. Szünetben büfé, azután következik a "Öltözködés" című műsorszám.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése